Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kerékpározás története

 

Fejlődésének fontosabb állomásai [szerkesztés]

  • 1817 „vesszőparipa” – Karl von Drais,
  • 1839 taposópedál – Kirkpatrick Macmillan,
  • 1861 velocipéd – Pierre Michaux,
  • 1885 biztonsági kerékpár, lánchajtással – John Kemp Starley,
  • 1888 pneumatikus gumiabroncs – John Boyd Dunlop,
  • 1970-es évek mountain bike
  • 1990-es évek rekumbensek, „fotelbringák”, "alnyergesek"

Napjainkban közel 1 milliárd kerékpárt használnak világszerte közlekedésre, szállítási, szabadidős és sportcélokra. A mai világban a kerékpár az egyéni közlekedés leghatékonyabb módja (egy kilométer kerékpározás: 92,09 kJ, gyaloglás: 261,63 kJ, autózás: 4,83 MJ energiát igényel átlagosan). Azokban az országokban, ahol a kerékpározás az egyéni közlekedésnek nem a legfontosabb eszköze, önálló kerékpárutakat építenek használói számára. Az Európai Kerékpárszövetség törekvése, hogy ezeket a közúti és vasúti transzeurópai közlekedési hálózatok rendszeréhez hasonlóan az EuroVelo hálózat kontinentális szinten is összekösse.

A kerékpár felépítése és legfontosabb alkatrészei [szerkesztés]

Váz, kerekek, kormánycsapágy, kormányszár, kormány, középcsapágy, hajtómű, pedálok, lánc, első és hátsó fogaskoszorú, fékek (abroncsfék, kontrafék (agyfék), felnifék: patkófék, „cantilever”-fék (az angol szóból), v-fék, u-fék, dobfék, tárcsafék), nyeregcső, nyereg, váltórendszer (első és hátsó váltók, váltókarok és a közlőművek: láncos, bowdenes és hidraulikus), első villa (merevvilla, teleszkópvilla), illetve teleszkópos hátsó villa esetén hátsó háromszög és hátsó teleszkóp, illetve a különböző csapágyrendszerek és egyéb szerelvények: lámpák, helyzetjelzők, csomagtartók, gyermekülések.

Váz [szerkesztés]

A kerékpár típustól függően különböző anyagokból készülhet:

  • acél: tartós, erős, hasznos élettartama több évtized, az acélanyag ötvözőitől (például krómmolibdénmangánnikkel) és avarratminőségektől függően;
  • alumínium: könnyű, nem olyan rugalmas, mint az acél, ezért hasznos élettartama 3-5 év;
  • titán: szintén könnyű, de az alumíniumnál erősebb (és drágább), hasznos élettartam az acélhoz hasonlóan több évtized;
  • magnézium: ritka, drága, rendszerint versenycélokra használatos;
  • kompozit: ultrakönnyű, speciális célokra, rendszerint versenyekre készült vázak anyagaként alkalmazzák (szénszálas kompozit), a vázanyag idővel elöregszik;
  • bambusz: újabban bambuszból, az egyik legerősebb szerves anyagból is készül kerékpárváz, ugyanis sok előnyös tulajdonsága van: könnyű, viszont rendkívül erős és rugalmas. Egyelőre kevés a kínálat a bambuszvázas kerékpárokból, és rendkívül drágák: jelenleg 2700 dollár körül mozog az áruk.[1]

Kerék [szerkesztés]

Fő részei: kerékagy, küllők, küllőanyák (niplik), felni, belsővédő szalag, gumibelső tömlő, gumiabroncs.

felni a kerék U keresztmetszetű része, amely külső élein kialakított peremeivel rögzíti a gumiabroncsot. Anyaga lehet acél, alumínium, műanyag, kompozit anyag. Keresztmetszete szerint lehet szimpla- és duplafalú. Előbbi könnyebb, utóbbi erősebb, keskenyebb keresztmetszettel is elérhető jelentősen nagyobb teherbírás. A belső tömlő szelepkialakítására is figyelmet kell fordítani, ugyanis a „tűszelepes” felnibe nem építhető autószelepes belső tömlő (csak utólagos furatbővítéssel).

A felni általában acél küllőkkel kapcsolódik a kerékagyhoz. A küllők száma, fűzése, kereszt- és hosszmetszete változatos.

  • küllőszám rendszerint 3-tól 36-ig terjed.
  • küllőfűzés történhet keresztezés nélkül, egy-, két-, három- és négykeresztesen, illetve ezek valamelyikének csavart fűzése.
  • küllő keresztmetszete rendszerint kör, átmérője 2–4 milliméter között változatos.
  • küllő hosszmetszete húzatlan (egyenes), egyszer, kétszer, vagy háromszor húzott.
  • küllővég kialakítása is eltérő lehet. A legjobban elterjedt a félgömb, vagy lencsefejű, hajlított végű küllő, amely ezzel a kialakítással kapcsolódik (akad) az agyperem megfelelő furatába. Léteznek azonban csavaros peremű agyak is, amelyekbe csavarmenetes szárral rögzíthető a küllőszár (ez a küllőtípus mindkét végén menetes).

Telikeréknek nevezzük, amikor a küllők helyén egyetlen zárt felület van. Ennek hosszirányú légellenállása jobb, keresztirányú légellenállása viszont drasztikusan rosszabb, illetve a tömege is nagyobb a hagyományos, küllős megoldásnál. Kompozit keréknél a küllők is a felni anyagából készülnek.

A gumibelső és a felni között található a belsővédő szalag, ami megakadályozza a tömlő küllőanya általi kiszúródását. Jól összeépített kerekek alaptartozéka, a küllők csavarmenetes végei nem lóghatnak ki a küllőanyákból.

A belső tömlők szelepkialakításai eltérőek lehetnek: tűszelepes, autószelepes. Előbbi rendszerint versenykerékpárokon található meg kisebb tömege miatt, utóbbi alkalmazása viszont a túrakerékpárok esetében praktikus. Komolyabb kerekekben nem alkalmaznak belső tömlőket (angolul tubeless), viszont ez csak speciális „belső nélküli” felni és gumiabroncs esetén alakítható ki.

A gumiabroncs felniperemhez rögzülő eleme szerint lehet drótperemes és kevlarbetétes. Utóbbi kis tömegű, könnyen szerelhető és kis méretre tekerhető. Mintázat szerint lehet mintázat nélküli sima (angolul slick), vegyes használatú félsima és bütykös. Az abroncs méreteit az oldalára írt, nemzetközi szabványban rögzített szintaktikával jelölik: például 26 × 2,75 jelölésben előbbi szám az abroncs külső átmérőjét, a második tizedestört szám pedig annak külső szélességét mutatja. A belső tömlőt célszerű a külső méreteihez igazodva alkalmazni. Az abroncs oldalán fel van tüntetve a maximális tömlőnyomás is (bar-ban és psi-ben).

Kormány [szerkesztés]

Minden esetben kormányszárral (másik nevén stucnival) kapcsolódik az első villába.

A kerékpár felhasználási területeitől függően lehet:

  • egyenes,
  • szarvkormány,
  • hajlított,
  • triatlon,
  • bmx (flatland, street, dirt),
  • időfutam,
  • pálya.

Kötelező tartozékok Magyarországon [szerkesztés]

KRESZ szerint a közúti forgalomban való részvételhez az alábbiak szükségesek:[2]

  • Fehér fényű első lámpa
  • Vörös fényű hátsó lámpa
  • Vörös fényű hátsó prizma
  • Két, egymástól független fék
  • Csengő
  • Borostyán-sárga színű küllőprizma legalább az első keréken
  • Fényvisszaverő ruházat (lakott területen kívül az úttesten éjszaka vagy rossz látási viszonyok között)

A kerékpáros [szerkesztés]

Gyakorlatilag nincs hatósági megkötés arra vonatkozólag, hogy ki lehet kerékpáros, hisz akár kisgyerekek is kerékpározhatnak, persze felnőtt felügyelete mellett. Egy fontos kikötés, hogy a kerékpáros sem fogyaszthat alkoholt kerékpározás előtt, a rendőr ezügyben akár szondáztathat is, ezen kívül se fiziológiai (pl. magasság), se közlekedési vagy műszaki ismeretekkel kapcsolatos feltételeknek nem kell megfelelni, azaz a kerékpározáshoz nincs szükség semmilyen jogosítványra. Ez is közrejátszhat a kerékpározás egyesek szerinti kritikus megítélésében, mivel kötelező tanfolyam nélkül sok kerékpáros felkészületlenül kerül a forgalomba, ami balesetveszélyes helyzeteket teremt, míg mások a nyilvántartás – vagyis forgalmi rendszám – hiánya miatt hajlamosak szabálytalankodni. Ugyanígy nincs kötelező előírás a tartalékfelszerelésre sem, de ajánlott rendelkezni csavarkulcskészlettel, gumijavító-készlettel, és más alkatrészekkel is, bár ezek használatához is sokszor gyakorlati tudás szükséges.